Milyen a mamaotthon?

2020. ápr 22.

Milyen a mamaotthon?

A Te gyereked is felnőtt, és még otthon lakik és eltartatja magát Veled? Hogyan mondod meg gyermekednek, hogy már felnőtt, és eljött az ideje, hogy önállóan megkeresse a zsebpénzét, amit el akar költeni? Vagy hogyan mondod meg neki, hogy tartsa el magát? Vajon ez mostani keletű probléma, vagy még pici gyermekkorban történik a dolgok kisiklása? Hogyan hozzuk helyre? 

Ezt több féleképpen megteheted:

  1. megteheted úgy, hogy ellenszenvet váltson ki belőle,
  2. megteheted úgy is, hogy szeretve maradj, és rájöjjön magától, hogy Ő már tényleg felnőtt. Ezzel nem csak a zsebpénzét fogja  megkeresni, hanem a költségeit is fedezheti a későbbiekben. Ehhez Neked is segíteni kell őt. A lelkét. Sokan nem szeretjük a változást. Te sem. Ő sem. Csodálkozol, ha nem akar dolgozni? Csodálkozol, ha a Mamahaus a legjobb védelem számára?

Az első amikor a hagyományos módon undokul, indulatosan mondod neki:

  1. Mikor mész már végre dolgozni? Nekem kell, eltartsalak! Nagy kamasz vagy! Eriggy dolgozni! Ne csak itthon lebzselj! – ez az egyik fajtája, ahogy valakinek megmondd a véleményedet. Utána csodálkozol, hogy a válasz düh, dac, küzdelem. Hogyan teheted máshogy?

A másik fajta, amikor megbeszéled Vele kedvesen, szeretettel:

2.Tudod elmúltál már 18 éves, sőt Amerikában 21 évesen lesznek felnőttek az emberek, és Te már az is elmúltál. Hogyan képzeled azt, hogy eltartsd magad? Úgy gondolom, hogy felnőtt vagy, és az a dolgod, hogy eltartsd magad. Tudom, hogy az iskola sok idődet elvesz, de nem szeretnélek 24-25-30 éves korodig eltartani, mert belefáradtam. Szóval hogyan oldjuk meg ezeket a dolgokat? Milyen megoldásaid vannak erre a szituációra, helyzetre?

A második fajtát követve elérheted azt, hogy rá két napra a gyermeked szorosan átölel, és csak ennyit mond: – Anya- apa szeretlek.

Nem könnyű megtenni, ezt a hangnemet felvállalni.

Lehet hogy a gyermek mégsem fog dolgozni. Mégis, vajon melyikkel lehet tovább jutni? Vajon Te melyiknek engednél?
Ha légycsapóval fogod meg a legyeket? Vagy ha mézzel gyűjtöd őket be? Melyik a jobb?
Hidd el, hosszú távon minden megoldódik! Az út a fontos, nem csak a cél!

zsebpénz, pénz, bankkártya, cashflow, cash flow, bevétel, kiadás, bér, juttatás,

Milyen a mamaotthon?

Zsebpénz:

Hogyan adunk gyermekinknek zsebpénzt, és mennyit? Mitől függ az összeg, és a sűrűsége? Olykor- olykor tesszük ezt, vagy rendszeresen? Miért jó, ha rendszeresen van a gyerekünknek jövedelme? Mi történik akkor, ha ezt túl sűrűn, vagy túl ritkán tesszük? Még sorolhatnám a kérdéseket…

A helyszín a metró, egy anyuka, és a négy éves kislánya.

A kislány sír. Az anyuka dühösen magyarázza neki:

  • Ma nem tudok 4 ajándékot venni neked. Elégedj meg azzal a kettővel, amit kaptál.
  • De én még akarok ajándékot!- Mondja a gyermek, és még jobban hisztizik. Hiszen tiszta a sor, ez nem a fájdalom, az elkeseredés hangja, hanem a düh, az akarnokság, az ego harca, és megnyilvánulása. Ha ez a szülő ismerte volna a zsebpénz fogalmát, és szabályait, ez a helyzet nem következik be.

A zsebpénz konkrétan arra való, hogy gyermekedet megtanítsa arra, hogy beosztással, tervezéssel, élje életét a mindennapokban kicsi korától. Ha ezt teszed, gyűjthet biciklire, beszélő babára, legóra, és még sorolhatnám. Ő dönti el, hogy csokit vesz, játékot, vagy könyvet, már kisebb korától. Ezt az önállóságot pedig az évek múlása megtöbbszörözi majd az Ő életében, és a Te életedben is.

Munka:

Amikor azt mondod munka, sok féle lehetőséget választhatsz. Lehetsz informatikus, lehetsz tetőfedő bádogos, lehetsz asztalos, vagy éppen festő, színész, énekes, táncos, sportoló, de az is lehet, a Te utad a MC Donalds. Még sorolhatnám…

 

Ezért is nagyon fontos, mi az amit, és ahogy mondunk, előadunk a másiknak. Vajon Neki mi a jó? Neki mi a jobb? Neki mi a legjobb? Mi az a munka, amit Ő élvezettel csinálna? Hiszen ha ezt megtaláljuk, akkor könnyebben jön ki a komfortzónájából! Könnyebben változtat a megszokott kis életén. Hiszen fiatalon hiába óriásnak képzeli magát, ez az élet, életvitel, lehetőség, egy egész életre szólhat. Ez egy nagyon komoly, fontos döntés Neki! Tartsuk tiszteletben. Kérdezzük meg, mik az elképzelései, hogyan gondolkodik Ő? Miért éppen ezt gondolja? Hogyan szeretné megoldani a dolgokat?

Gondolatébresztőnek:

Ha nincs elképzelésed sem, akkor vizsgáld felül:

  • Mikor engedtük Őt szabadon dönteni?
  • Hol vettük át Tőle a sorsa miatti felelősséget?
  • Miért tettük ezt?
  • Hogyan oldjuk meg?
  • Nekünk kell megoldani?
  • Ismered a gyermekedet? – Ha nem, itt az ideje a beszélgetéseknek! A holtpontról ez mozdíthatja el a történéseket a megoldások felé. Ha az előbb feltett kérdésekre őszintén válaszoltál magadnak, akkor könnyebb lesz a további utatok.
  • Hány éves vagy?
  • Meddig szeretnéd még eltartani a gyermekedet?
  • Jó ez Neked így ahogy van?
  • Mi az ami jó benne?
  • Mi az ami rossz benne?
  • Ha a gyermek kirepül, milyen életed lesz?
  • Szeretnéd? -….

Szeretnél változtatni?

Hogyan állj fel a padlóról és maradj talpon!

Köszönöm mindazt a szeretetet, amit a gyerekeimtől, a szüleimtől, a családomtól, az ismerőseimtől kapok, kaptam!