Őseink és a karmánk

Őseink és a karmánk

Hogyan mutatja meg az őseink sorsa a karmánkat? 
Nagyanyáink megélték a világ, és a háború borzalmait. Így ők nem tudták sokszor átadni gyermekeiknek az igazi szeretetet. Gyermekeik már így nőttek fel, szeretetlenségben. Nem volt rájuk elég idő, és a szeretet jelentése is torzult. Az ő lányaik, ezeket a mintákat adták tovább az ő gyerekeiknek. Így alakultak ki, a mai olyan divatosan használt nárcisztikus emberek.

Ők, akik elérik amit akarnak.

Ők azok, akiket a külvilág sikeresnek, erősnek, és vidámnak lát. Azok, akik már sem elfogadni, sem adni nem tudják az igaz szeretetet. Az ő gyerekeik pedig még nagyobb lelki nyomort élnek meg. A szeretetlenség, nemtörődömség bugyrait. 

Velük van tele a pszichiátria.

Ők a borderlányok, a mániás depressziósok, a depressziósok. Az alkoholisták, a drog használók, azok, akik a szereken élnek mint nyugtatók, és kedélyjavítók. Eközben okolják a szülőket, akik csak annyit tudtak átadni a gyermekeikenk, ami tőlük a legtöbb volt. Hiszen a hozott mintát követték akár tudatosan, akár tudattalanul. 

Megpróbálták mindezek ellenére, hogy az aktuális helyzetből az általuk legjobbnak vélt, legelőnyösebb helyzeteket, eseményeket, nevelést adják át a gyermekeiknek. Hiszen szinte minden szülő így gondolkodik. 

A mostani gyerekek pedig ezt mondják a szüleiknek: 

Minden miattad van!

Hol van itt a felelősség?